A legfontosabb célkitűzés az volt ma, hogy a hat gólos előnyünkből megőrizzünk legalább egyet, amivel aztán biztosan bejuthatunk az alsóházi döntőbe, de azért természetesen szerettünk volna nyerni a Dr. Szittyó csapata ellen. Ellenfelünk ezúttal tegnap nem szittyózott be annyira, mint a múlt héten, így szép számmal meg is jelentek.

Rögtön az első percben nekünk is rontottak, ekkor még élt bennük a remény, hogy esetleg egy korai gólt szerezhetnek, amitől aztán megtáltosodhatnak és ledolgozhatják a féltucatnyi hátrányt. Mi viszont biztos védekezésre és labdatartásra készültünk, arra számítva, hogy majd egy kontrából sikerülhet vezetést szereznünk és lehűteni a kedélyeket. Nos ez így is történt. Bár az első pár kontratámadás még kimaradt, de aztán Réczeg megszerezte a vezetést, majd nem sokkal később egy újabb remek megmozdulásából újabb találatot ért el. Az ellenfél azonban nem adta fel és lecsorgó, lepattanó labdákból szépített, majd egyenlített. Egy szépen kialakított támadás után Réczeg azonban újabb szép gólt lőtt, így megint vezettünk 3:2-re, de nem sikerült tartani, sajnos kaptunk a félidő vége felé még egyet.

3:3 után is hatalmas küzdelem folyt a pályán, szebb támadásokat mi dolgoztunk ki, ők inkább távoli lövésekkel próbálkoztak. A félidő fele körül Réczeg (a mezőny legjobbja, képünkön) egy csodálatos akció után újra bevette a szittyósok kapuját és simán eldönthettük volna végleg a találkozó sorsát, ha néhány játékosunk csapatsportnak tekinti a labdarúgást és nem önző módon oldja meg, fejezi be a támadásainkat. Mindenesetre már csak egy perc volt hátra, így el is könyveltünk a győzelmet, de hátra volt még a fekete leves. Dekoncentrációra, oda nem figyelésre, fegyelmezetlenségre visszavezethetően sikerült egy perc alatt két gólt kapnunk. Előbb egy berobbanó játékosra nem figyeltünk, majd egy távoli lövés talált magának utat túl könnyedén a kapunkba és már csak a középkezdésre maradt idő. A vége 4:5, kiengedtük a győzelmet a kezünkből, pedig jobb lett volna kellő önbizalommal bejutni az elődöntőbe.

A mérkőzés után volt is némi balhé az öltözőben, morálisan összezuhant a csapat és néhány játékost rögtön kezelésbe is kellett vennie Dr. Gál „Csuba” szövetségi managernek, akiről hamar kiderült, hogy nem csak állat, - és nőgyógyászatban, de a pszichológiában is roppant járatos. Hiába, az iskola nem hazudik. Miután mindenki lenyugodott, készülhetünk az elődöntőre, de ott bizony ennél többre lesz szükség a győzelemhez, elsősorban a kulcsembereink játékára, s mellette persze maximális pályán való hozzáállásra, fegyelmezett, koncentrált játékra. Fény és Égés!